A választás a gazdák

2006-02-18

Magyarország, ha meg akarja őrizni versenyképességét a növénytermesztésben, akkor fejlesztenie kell géntechnológiai hátterét. A Magyar Tudományos Akadémia martonvásári kutatóintézetében már évek óta foglalkoznak a génmódosítás (gmo) kérdéseivel. Bedő Zoltánt, az intézet igazgatóját kérdeztük arról, mi lesz a növénynemesítéssel, ha új "élelmiszerként" jelenik meg a génmódosított termék?
- Lehet-e a gmo a közeli jövő nemesítési programja?

- A genetikailag módosított (más néven transzgénikus) növények az elmúlt tíz évben jelentek meg a köztermesztésben világszerte. Ahol kipróbálták, vetésterületük rohamosan nőtt, így már meghaladja a 90 millió hektárt. Leghosszabb ideig Európa ódzkodott e növényektől, mivel az uniós támogatás, az Amerikával szembeni technológiai lemaradás ténye és az elegendő élelmiszer sokáig a felhasználásuk ellen szólt. Az ellenállás azonban már 5 EU tagállamban megtört. Éppen ezért nálunk is felvetődik a kérdés: érdemes-e bevezetni az úgynevezett transzgénikus kukorica vagy szója termesztését? Több aggály is felmerül a tudományos életben nem jártas emberekben: biztonságos és olcsóbb lesz-e a transzgénikus növényekből előállított élelmiszer? Milyen hatása lesz a környezetünkre? Javul-e a gazdák helyzete, a kukoricatermelés biztonsága? Az első kérdés, az élelmiszerbiztonság napjaink egyik legnagyobb problémája főként a piacok megnyitása és nemzetközivé válása óta. Egymás után hallani a különböző élelmiszerbotrányokról, amit a nem megfelelő feldolgozó-ipari technológia, a lejárt szavatossági idő, a járványok stb. okoznak. Ugyanakkor senki nem adott hírt a génmódosított növények okozta élelmezésbiztonsági problémákról. Pedig a szójatermesztés jelentős százaléka genetikailag módosított növényekkel történik. A magyar szójakészítmények is nagy valószínűséggel tartalmaznak transzgénikus szóját, és biztonságosan fogyaszthatók. Ennek oka az igen helyesen megkövetelt nagyfokú és sokirányú ellenőrzés, ami a génmódosított szója bevezetését megelőzte.

- Elegendő-e a nagyfokú és sokirányú ellenőrzés?

- Legalább ilyen alaposan kell vizsgálni a környezeti hatásokat is. Magyarországon már kísérleti vizsgálatra is csak olyan transzgénikus növényeket lehet beállítani, melyek a környezetre nem lehetnek ártalmasak. Éppen a bio- és hagyományos termesztés védelmére, az esetleges negatív környezeti hatások elkerülésére, a különböző technológiák gazdasági érvényesülése céljából az Európai Unió javasolta tagállamainak, hogy dolgozzák ki a hagyományos termesztés, a biogazdálkodás és a transzgénikus növénytermesztés "együttélésének" szabályozását. Ez az úgynevezett "koegzisztencia" törvény, amit már az Európai Unió számos országának parlamentje elfogadott. A tör-vény szerint a többi között egy védősávot kell létesíteni a különböző technológiák biztonságos kialakítására. Az együttélés a választás szabadságát is garantálhatja: mind a termelőnek, mind a fogyasztónak joga legyen olyan növényt termeszteni, illetve fogyasztani, amilyen számára a leginkább elfogadható. A magyar "koegzisztencia" tervezet a napokban kerül vissza Brüsszelből az EU véleményével a magyar parlament elé, és már az új országgyűlésnek kell az EU álláspont figyelembe vételével elfogadnia.

- Mit jelentenek az unió által előírt védősávok a gyakorlati termesztésben?

- Kihasználva a hétköznapi emberek természetes félelmeit sokszor riasztó hírek jutnak el hozzánk. Így például több ezerszeres toxin dózis előfordulásáról hallani a kukoricamoly rezisztens transzgénikus kukoricánál. Nem véletlen, hogy megriadnak ettől az emberek. Csak a közvetlenül ezzel a kérdéssel foglalkozó szakember képes tájékozódni ilyen esetben. Ebben a kérdésben a legjobb támpont az Európai Élelmiszerbiztonsági Szervezet - az EFSA, az EU hivatalos szerve -, amely igen sokoldalúan vizsgálja a genetikailag módosított növényeket. Eredményeik szerint a kukoricamoly rezisztens génmódosított kukorica nem jelent veszélyt az élelmiszerbiztonságra, és hivatalosan visszautasította a felmerült magyar aggályokat.

- Martonvásár a Dél-Európa felől a Kárpát medencébe érkező kukoricabogár elleni harcot választotta.

- A magyar mezőgazdaságban számos új, behurcolt betegség vagy kártevő veszélyezteti a termelés biztonságát és nyereségességét. Ilyen például az egyik potenciálisan legnagyobb veszélyt jelentő kártevő, a kukoricabogár, amely Dél-Európa felől érte el hazánk kukoricatábláit. A kukoricabogárra minden kukoricahibrid fogékony, nincs hatékony védekezési módszer jelenleg. Számos, a környezetvédők által is ellenzett igen költséges vegyszer alkalmazása helyett felmerül a kérdés: lehet-e a kukoricabogár rezisztens génmódosított kukorica alternatíva a környezetkímélő növényvédelemben és termesztésben. Ezt kívánjuk megvizsgálni Martonvásáron, és csak alapos, minden szempontra kiterjedő vizsgálat után döntünk, hogy ajánljuk-e a magyar kukoricatermelőknek vagy sem. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a kukoricabogár ellenálló transzgénikus kukorica sem az egészségre, sem a környezetre nem jelent veszélyt, a magyar gazdák termelői biztonságát javítja, versenyképességét fokozhatja, vegyszerhasználat nélkül a termesztést olcsóbbá teheti, ezáltal a környezetet kíméli, úgy érdemes lesz megfontolni, hogy egy alternatív eszközként javasoljuk a kukoricabogár rezisztens génmódosított kukoricát a termesztőknek.

- A kukoricabogár ellenálló transzgénikus kuorica mit jelentehet majd a gazdáknak?

- A magyar mezőgazdaság mindig nyitott volt az új eredmények befogadására. Ezért voltunk mindig a "régió éléskamrája". Minél többféle technológia közül választhatunk - biogazdálkodás, extenzív és intenzív növénytermesztés -, annál nagyobbak lesznek esélyeink a talponmaradásra és remélhetően a jövőbeni fejlődésre. A martonvásári agrárkutatók ez utóbbit szolgálva kínálnak választási lehetőséget a gazdáknak.